Chapter 3

-Pöttöm ez nálam maradt reggel- mondta Tücske röhögve, miközben felmutatta az összes tistálkodó cuccomat.
-Minek hoztad át, tudomásom szerint többet alszik nálad, mint itthon- szólt bele a beszélgetésünkbe Deni.
-Deni, hát te?- lepődött meg a vendégünk. A fiúk csak álltak ott némán. Ja igen, ez egy kicsit félreérthető volt. De örülök, hogy végig angolul beszéltünk...
-Jöttem meglátogatni a húgomat, meg a fogadott öcsémet- válaszolt a tesóm.- James, ők itt Liam, Niall, Louis, Harry, és Zayn.
-Hú, várj egy kicsit én ismerlek titeket, csak fingom nincs, honnan- mondta, majd elkezdte a homlokát dörzsölni.
-Tényleg?- döbbentem le.
-Igen, megvan. Zoé folyton róluk beszélt. Nem emlékszel, ők az a ...valami One...- akadozott, mert nem jutott eszébe, a banda neve.
-Direction!-kiálltottam fel.-És de emlékszem. Téged Styles- nak hívnak, nem?- fordultam a göndör Harry felé.
-De, ki az a Zoé, ki vagy te, és mért van ilyen menő akcentusotok?-kérdezte az elején komolyan, de a végét elröhögte. A többiek ott álltak mögötte, és bólogattak, de az utolsó kérdésre furán néztek rá.
-Khmm...Zoé az egyik haverunk, Ő itt Tücske, rendes nevén James Logen, és azért ilyen az akcentusunk, mert itt nőttünk fel-válaszoltam gyorsan.
-Jó, és mért mondta Deni azt, hogy többet alszol ott, mint itt?
-Mert többet alszom ott, mint itt.- adtam meg az egyszerű választ. Már épp szólásra nyitotta a száját a bongyor, de a tesóm beléfojtotta a szót.
-Na jó, befelé a nappaliba emberek, Tücske te is jössz, nem lépsz meg.- indított el mindenkit Deni, aki időközben megunta az ácsorgást.
-Miért Tücske?- kérdezte Zayn mikor már a kanapén ültünk.
-Huhh...hogy is volt?-nézett rám a leggjobb barátom.
-Én adtam neki, egyszer, amikor még az első évemben a "szárnyai alá vett".-kezdtem el mesélni a sztorit.- Akkor megyőzött, hogy menjek magyarra, mert mint tudjátok magyarok vagyunk, és ott volt egy szöveg aminek az volt a címe, hogy valakinek a Tücske, és így ragasztottam rá.- fejeztem be, de mivel ez angolul nem olyan jó, az utolsó Tücskét magyarul mondtam.
-Most azt mondom értem, de nem- vágta rá Niall.- És jártok?
A legjobb kérdés amit feltehetett. Deni magában röhögött, mert tudta, hogy utálom( utáljuk) ezt a kérdést. A többiek csak csendben figyelték, mi fog kisülni ebből.
-Nem- vágtuk rá tökéletesen egyszerre, és egymásra néztünk.- Ne, megint kezdődik.- ez is egyszerre volt.
-Mi?-tette fel értelmes kérdését Harry.
-Most egyszerre fognak beszélni, amíg valamejikőjük meg nem unja. És ezt fogják játszani, és akkol be kell fogni Katie száját.- vázolta fel a hejzetet Deni. A fiúk nem hitték el, azt gondolták, csak kitalálta.
-Pntosan- válaszoltunk ismét ketten.-Fejezd be! Nem, te fejezd be! Ez most nem vicces, hagyd abba! Deni segíts!- mondtuk végig teljes szinkronban. A bátyám se siette el, szép komótosan felállt, és befogta a számat.
-Köszi- mondta nagyot sóhajtva Tücske, most már egyedül, mert nekem be volt fogva a szám.
-Ez lehetetlen.- röhögtek fel a fiúk.- Ezt hogy a francba csináltátok?
-Nem tudom, ez úgy tavaj előtt kezdődött, valamire egyszerre válaszoltunk, és valami "beakadt". El kellett jönnün, hogy Deni segítségét kérjük. Azóta ez folyton így van. Haver, szerintem már elengedheted- mesélte el nagyvonalakban a sztorit Tücske, és a bátyámhoz fordult.
-Kössz, ne tudd meg milyen szar volt amikor ez magyaron , James szavaival élve, beakadt. Vagy egy órába telt, mire valaki megértette, mit is akarunk.-mondtam, mikor megint szabaddá vált a szám, aztán rájöttem, hogy a fiúkról semmit se tudok.- Na de most ti meséljetek. Szinte semmit nem tudunk rólatok.
És erre mesélni kezdtek. Hogy mien volt a turné, az X-Factor, meg a hétköznapjaik. Mikor újra megszólalt a csengő Tücskével fájdalmasan összenéztünk. Mi tudtuk ki van az ajtó túloldalán.
-Deni, ki ne nyitsd, te szépen felhúzol a szobámba, és megvárod, míg mi ezt lerendezzük, ti fiúk, kussba maradtok.-adtam ki az tuasításokat, és Tücskét megragadva elindultam ajtótnyitni. Deni rémült tekintetét látva azonnal tudtam, rájött ki van ott.


Sziasztok, csak annyit, hogy az első részben változtattam egy- két dolgot, és, hogy szerintem holnap nem jön rész, de még talán így este.


Pusszpá evdribádíí